Feljegyzés - Szakmaközi megbeszélés

Megbeszélés ideje: 2022. március 30. 11 óra

Megbeszélés helye: 9400 Sopron, Kuruc krt. 2. Sopron és Környéke, Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete

Tárgy: Közoktatási Intézmények jelzőrendszeri feladatai problématípusonként

Bertalan Éva jelzőrendszeri tanácsadó ismertette a megbeszélés összehívásának indokoltságát és célját. Elmondta, hogy külön az általános iskolák és külön a középiskolák, gimnáziumok részére is megszervezésre kerül szakmaközi megbeszélés ebben a témában. Az összejövetel célja a közoktatási intézmények jelzőrendszeri feladatainak megbeszélése problématípusonként, a teendők és határidők tisztázása, továbbá a résztvevők a jelzőrendszer működésével kapcsolatos elvárásainak megbeszélése. Fontos ebben a témában a párbeszéd, igény esetén az egyes közoktatási intézmények részére külön is szervezhető egy megbeszélés a témában az adott közoktatási intézmény munkatársaival.

A közoktatási intézmények jelzőrendszeri tagok, akiknek jelzési kötelezettségük van a Gyermekjóéti Szolgálat felé. A jelzés megtételét az iskolai szociális segítő tevékenység (OISZ) nem érinti. Segítséget kérni az iskolai szociális segítőtől is lehet, de az intézménynek közvetlenül a Szolgálat felé kell jeleznie. Ezzel kapcsolatban a melléklet tartalmaz jogszabálykivonatokat.

A problématípusokat két fő részre lehet osztani. Az első típus az iskolai hiányzás, a második pedig minden más, iskolai hiányzáson kívüli probléma (pl. magatartási, életviteli stb.).

Az 1. típus könnyebb, mert objektív és meghatározott. Tanköteles tanulónak 1 óra igazolatlan mulasztás után jelezni kell a törvényes képviselőnek (kollégista esetén a kollégiumnak), a nem tanköteles tanulók esetében pedig 10 óránál. A Gyermekjóléti Szolgálatnak 10 óra igazolatlan hiányzás elérésekor jelzést kell tennie a közoktatási intézménynek tanköteles és nem tanköteles tanulók esetében egyaránt. Az igazolatlan hiányzásokról 10-50 óráig a Szolgálat felé kell jelezni, 50 óránál viszont már a Gyermekjóléti Központnak kell jelzést tenni, amit a Központ általi esetkonferencia megszervezését és hatósági eljárás elindítását vonja maga után. Az iskoláknak 50 óra igazolatlan után gyámhivatal felé is jelzési kötelezettségük van. A szabálysértési hatóság (rendőrség) felé 30 óra igazolatlan hiányzás elérésekor az iskolának jelzést kell tenni. A nem tanköteles tanulók esetében a védelembe vétel nem történik meg automatikusan, de segítségre szorulnak. A jelzési határidőket be kell tartani. Ha nem érkezik jelzés, akkor a kormányhivatal fegyelmi eljárást indít a közoktatási intézmény felé. A jelzés útjának kidolgozása során minden iskolával előzetes egyeztetés történt, és az elkészült útvonalábrát az iskolákban a kollégák számára jól látható hely(ek)re ki kell helyezni. Az ábra a szülők előtt nem titkos.  Az iskolának a jelzést mindig írásban kell tennie.

Bántalmazás esetén az iskolának mérlegelés nélkül jelzést kell tennie a Szolgálat, a Gyámhatóság és a Rendőrség felé. Hiába kéri a szülő, hogy az iskola ne küldjön jelzést, a jelzés megtétele kötelezettség, és szükséges ahhoz, hogy a probléma megoldódjon. Bántalmazásról szóló jelzést zártan kell kezelni.

Jelezni bármit lehet, ami a gyermek szempontjából nem stimmel (pl. anorexia). Probléma ma már nem csak a szociálisan rossz hátterű gyermekek esetében van. Ha olyan a helyzet, és iskolai kereteken belül nem lehet megoldani, akkor kérjenek segítséget. Gyermekpszichológusok, gyermekpszichiáterek gyakran jeleznek a Szolgálat felé.

Kollégium esetében akkor érdemes jelzést tenni, amikor valaki indokolatlanul kollégista, nincs hol laknia vagy nem akar hazamenni. Van rá példa, hogy a gyermek úgy maradhat csak a családban, ha kollégista lesz.

A Gyermekjóléti Központnak vannak speciális szolgáltatásai, mint például fejlesztőpedagógus, pszichológiai, jogi és fogyatékosságügyi tanácsadás.

Történt már olyan eljárás is, ami nem a tankötelezettség elmulasztása miatt indult. Akkor a gyermek depressziós volt, feketén rajzolt és egy öngyilkossági helyzetbe is került. Végül kiemelték a családból súlyos bántalmazás miatt.

Ha kiemelésre kerül sor, akkor első körben rokont keresnek, aki vállalja a gyermek nevelését.

Lajosfalviné Gulyás Györgyi szolgálatvezető, jelzőrendszeri felelős elmondta, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat nem adhatja ki a gondozott gyermekek, családok listáját az iskolák számára, amennyiben nem iskolai probléma áll fenn.

A szakmaközi megbeszélésen többen is felvetették azt a problémát és kérdést, hogy mi a teendő akkor, ha a diáknak rengeteg hiányzása van, viszont mindegyikről szerez igazolást. A válasz erre a kérdésre az, hogy erről is lehet jelzést tenni, és a családsegítő megnézi, hogy mi állhat a sok hiányzás hátterében. Akkor is lehet jelzést tenni, ha a tanuló későn hozza az igazolást, mert a családsegítő addig ki tud menni a családhoz, az igazolást a diák attól még pótolhatja.

Felmerült olyan kérdés is, hogy mi a teendő olyan esetekben, amikor a tanuló sokat játszik és elalszik a tanórán. Az ilyen esetekben jelzést lehet tenni arról, hogy a gyermek tanórákon gyakran elalszik, nézzük meg mi van a háttérben.

Keizler Anikó, a Vas- és Villamosipari technikum osztályfőnöki munkaközösség vezetője elmondta, hogy néhány alkalommal előfordult már, hogy problémás diák esetében családlátogatást tett, és utána a probléma vagy megoldódott vagy jelentősen mérséklődött.

Hegedűs Júlia, az Eötvös József Evangélikus Gimnázium, Egészségügyi Technikum és Művészeti Szakgimnázium gyermekvédelmi felelőse elmondta, hogy náluk az iskolában egy külön erre a célra kijelölt szakmai csapat foglalkozik a problémás gyermekekkel.

A szakmaközi megbeszélésen a résztvevőktől igényként felmerült, hogy akár interakció klub keretén belül, de az iskolák üljenek le egymással, és cseréljenek információt arról, hogy az iskolák az intézményen belül hogyan szervezik meg a problémás gyermekek segítését.